Hello drágák! Itt 5.rész! Jó olvasást!

Amilyen gyorsan csak tudtam összeszedtem a házban a cuccaimat, amik annyira elkeveredtek hogy egy órába tartott mire az összeset megtaláltam. A magassarkúm egyik fele pl. a tetőn volt.. Na mindegy. Miközben magamra vettem a dzsekim, a bejárati ajtó előtt Harry fáradtan intett.
-Szia!
-Hello!-Mosolyogtam.
-Mizujs?-Vigyorgott most már ő is.
-Velem semmi. Hányinger és fejfájás.-Húztam el a számat, mire bólogatott.
-Itt is.-
-Te sem emlékszel semmire?-Fürkésztem arcát.
-Neem..-Dörzsölte meg arcát. Hjaj ez nem jelent jót. 
-Na jó nekem mennem kell. Köszi Harry a bulit! Nagyon jól éreztem magam. Majd beszélünk!-Intettem, mire nevetve magához ölelt. Először furcsálltam, de aztán viszonoztam az ölelést. Nem tartott sokáig de annál többet ért számomra. Éreztem Harryn az igazi őszinteséget ami megnyugtatott. Aztán ahogy lépteket hallottam az emelet irányából, kibontakoztam öleléséből és gyorsan távoztam a helyről. 
Az egész úton a tegnap estén gondolkoztam. Egyszerűen nem jutott az eszembe semmi.. Azt tudom, hogy ittam a tequilákat, meg hogy Kate kitalálta, hogy menjünk táncolni, és Liammel mentem is azt hiszem. És akkor eszembe jutott. Először csak csókolóztunk, aztán...Emlékszem, ahogy lent megérintett. Az emlékektől futkosott a hideg a hátamon. Teljesen össze zavarodtam. Nem volt közömbös egyikőnktől se ami csináltunk. De.. Áhh én ezt nem értem. Ahogy beléptem a lakásunkba, Cat kuncogása rántott vissza a valóságba. 
-Cat?!-Mentem a szobájába ám amikor látótávolságon belülre került azonnal megfordultam. Niallel feküdtek az ágyon teljesen meztelenül. 
-Vilu! Sziaa! Mi a helyzet? Milyen volt Liammel aludni?-Huzigálta fel a szemöldökét, én pedig rögtön morcos lettem.
-Hello. Semmi. semmilyen.-Válaszoltam karba tett kézzel, mire Cat arcáról is lefagyott a mosoly.
-Baj van? Mondott neked valamit? Vagy?-Kapta a szája elé a kezét aztán pedig sugározni kezdett róla a düh.-Meg fektetett?-Kérdezte hangosan.
-Mi?! Neem! Én csak... Nem értek semmit... Vagyis leginkább magamat.-
-Mert?-
-Nos, azért mert.. Egyfolytában mondogatom magamnak, hogy nem jön be, és hogy nem érzek iránta semmit, de ez kurvára nem így van. A bulin kellett rájönnöm.-
-Miből jöttél rá?-
-Jajj Cat! Ne legyél már ennyire érthetetleeeeeeen!-Kaptam hisztérikus rohamot, Niall pedig röhögni kezdett.-Amúgy szia Niall!-Mosolyogtam, mire visszamosolygott.
-De az vagyok, mert egy normális választ eddig nem tudtál kinyögni..-Kezdett ideges lenni.
-Azt mondtam neki, hogy akarom..-Hadartam el annyira, hogy lehetőleg a szobában tartózkodó két fél ne értse, hogy mit mondok. Sajnos értették.
Cat először értetlenül pislogott kettőt aztán pedig kitört belőle a röhögés. Annyira nevetett, hogy már a hasát fogta. 
-Niall. Mondtam valami vicceset?- Néztem furcsán az ír fiúra aki csak megvonta a vállát.
-Istenem Vilu! Te vagy a legszerencsétlenebb ember a világon. Még te hisztizel itt, hogy jajj nem tudom mit érzek meg bla,bla,bla aztán pedig még te könyörögsz, hogy oh Liam temesd belém a farkadat kérlek..-Játszotta el az esedező kislányt, bennem pedig kezdett fölmenni a pumpa.
-Rohadtul nem ezt mondtam!-
-De ezt akartad!-Állt fel az ágyról, hogy velem szembe legyen. Basszus, hogy neki mindig mindenben igaza van.
-Igazad van.-Sóhajtottam. Cat csak mosolygott majd szorosan átölelt. Ezt imádtam benne. Bármin össze kaptunk, nem telt el 1 perc rögtön békítő ölelésbe zártuk egymást. Nem hiába a világ legjobb féltesója.
-Fhú de éhes vagyok!-Kuncogtam az ölelés után.-Niall? Velem tartasz?-Kacsintottam, mire a szöszi azonnal utánam iramodott. Persze előtte mind a kettő fölvett magára valamit.
-Mi van itthon kaja?-Mosolygott én pedig nem értettem hirtelen semmit.
-Itthon?-Fordúltam meg, így szemben álltam Cattel és Niallel.
-Háát...Ő.... Tudom, hogy kibaszott korai és még nincs egy napja se, hogy járunk, de úgy gondoltam, jó lenne egy pasi a háznál..-Nézett rám könyörögve Cat, mire nevetnem kellett.
-Persze! EZ tök jó! Niall maradj nyugodtan! Na gyertek ide!-Tártam ki a karomat ők pedig egyszerre támadtak le. Egy darabig úgy voltunk, aztán a hasam morogni kezdett jelezve, hogy meg kéne valamivel tölteni.

A szombatot, és a vasárnapot végig beszéltük Niallel, hogy, hogy is legyen ez az átköltözősdi, hova kerüljenek a cuccai, hogy szálljon be a kajába stb. Amúgy így tök sok minden kiderült Niallről, pl az hogy imád főzni és ami még jobb, hogy tud is. Ez még egy plusz arra, hogy maradjon, mert hát ugye Cat sem egy konyha tündér én meg aztán főleg, és így nem kell mindig melegszendvicsen vagy éppen zacskós levesen élnünk.
Este éppen a youtube-n lógtam amikor a telefonom csörögni kezdett. Ismeretlen szám. Hm. Érdekes.
-hálo!?-
-Sziiia Viloo! Zayn vagyok!-
-Zayn?! Honnan van meg a számom?-Néztem furcsán magam elé.
-Harrytől.-
-És Harrynek?-
-Liamtől.-
-És Liamnek?!-Emlékszem, hogy ő megadta nekem a számát, de én nem adtam meg neki az enyémet.
-Nialltől.-
-De Niallnek?!!-Most már végképp elvesztettem a fonalat.
-Louistól, Louisnak pedig Cheryltől.-Zárta le a témát, nekem pedig világossá vált.
-Jaaa! Oké!-Nevettem.-Miujság?-
-Nagyon semmi.. Te figyelj.. Mi van veled meg Liammel?-Tette fel a kérdést, amire apszolut nem akartam válaszolni.
-Semmi.-
-De...-
-Nincs de Zayn. Nincs semmi.-
-Figyu Vilo. Kit akarsz becsapni? Magadat, vagy Liamet?-Kérdezte komolyan bennem pedig megállt az ütő.
-Azt még én sem tudom.-Mondtam halkan, majd válaszra sem méltatva rácsaptam a telefont.

És megint hétfő. Szuper. 
Unottan felkaptam magamra valami göncöt majd reggeli nélkül, rögtön elindultam a suliba. Catet és Niallt magukra hagytam. Elvileg, most hivatalosan is élettársak vagy mi, úgy hogy nem akarom elrontani az idilli pillanatukat. Ahogy oda értem a sulihoz, azonnal megpillantottam a kis ötösömet. Vagyis most már kilencesemet.
-Sziasztok!-Mosolyogtam. A többiek rögtön egymás szavába vágva letámadtak, hogy a buli utáni napon fú de fájt a fejük meg mittudomén. Alig tudtam megjegyezni amit mondtak. Csak egy valaki nem támadt le. Liam. Ő csendben figyelte az eseményeket, miközben szívta a cigijét. Most is átkozottul dögös volt. Szintén fehér pólót viselt amit egy farmer mellénnyel tarkított, szaggatott világoskék csőfarmerje tökéletesen passzolt izmos lábaihoz. lábfején a mustár sárga bakancsa volt. Haja szokásosan fel volt zselézve, csuklóján pedig egy kendő díszelgett. A látványtól megharaptam alsó ajkamat
mire kacsintott egyet. Akkor jöttem rá, hogy rohadt feltűnően bámulom, ezért gyorsan újra a többiek felé fordultam. A nap hamar elment, de a reggeli akciónk óta azóta sem néztünk egymásra. Kicsit feszélyezett ez a kialakult helyzet. Féltem a szemébe nézni. Nem tudom mit mondjak a szombati dolog miatt. Nem is akartam vele beszélni. Inkább maradok láthatatlan. Ahhoz amúgy is jól értek mostanság.
Haza felé szintén egymagam mentem, de nem is volt baj. Legalább egyedül maradtam a gondolataimmal. Csak tudnám, miért is mondtam azt amit. Vagyis nyilvánvaló, hogy nem azért mert viccesnek találtam. Csak hát akkor sem értem, hogy ha eddig is bejött miért pont most jöttem rá. A gondolataim cikáztak én pedig azt vettem észre, hogy már a bejárati ajtónk elött állok. Ilyenkor a francért nem tudok messzebb lakni az iskolától.
Ahogy beértem a lakásba, és a cuccaimat hanyagul a konyhában hagytam olyat tettem amit már rég nem. Be mentem Cat szobájába, majd az éjjeliszekrénye fiókjából előhúztam egy szál cigit. Kiültem a teraszra és szépen nyugodtan magamévá tettem a káros szenvedélyemet. Baromi jól esett. Annyira hiányzott már. Gondolataimból a telefonom idegesítő csörgése zökkentett ki.
-Tessék?-
-Szia Vilu! Figyelj, ma elmegyünk Niallel bowlingozni, úgy hogy csak késő este érünk haza. Van pizza a hűtőben, vigyázz magadra, ne nyiss ajtót senkinek és..-Folytatta volna de én közbe szóltam.
-Cat! Hahó! Nem vagyok már 6 éves! Megoldom ha baj lenne de nem lesz! Na érezzétek jól magatokat! Szia anya!-köszöntem el, Cat pedig hangos nevetéssel kinyomta a telefont. Szuper. Akkor éljen az egyedüllét.
Hamar kész lettem a házival, na nem mintha kaptunk volna bármit is, inkább csak unatkozásból átfutottam a régebbi könyveimet. Tudom, gáz, de más, nem jutott az eszembe. Tv-zni nem akartam, mindig is utáltam. Laptopozni nem volt kedvem, úgy hogy tanulgattam kicsit. Igaz mikor már mindennel megvoltam, tehát fürdés, vacsi, fogmosás, ilyenek, utána mégiscsak bekapcsoltam magamnak valami filmet. A film negyedénél jártam, amikor hangos neszt hallottam meg a szobám iránya felől. Kicsit sem paráztam, mikor eszembe jutott hogy nyitva hagytam az ablakomat. Remegő kézzel nyitottam be a szobámba, ám amikor az ablak előtt
megpillantottam egy alakot automatikusan hozzá vágtam a nálam tartott párnát. Tudom, egy párna nem annyira hasznos ilyenkor, de hát más nem jutott az eszembe.
-Héé nyugi!-Jött közelebb az ismeretlen,én pedig gyorsan felkapcsoltam a lámpát.
-Liam?!-
-Igen?-Nézett rám mosolyogva.
-Ne hozd már rám a frászt! Tudod nálunk létezik bejárati ajtó is amin beengedlek ha kopogsz!-Néztem rá szúrós tekintettel, de ő csak nevetett.
-Oké, oké igazad van! Ne haragudj. Na de ha már itt vagyok beszélni akarok veled.-Nézett rám most már komolyan. Nagyot nyeltem.
-Rendben.-
-Gyere üljünk le.-Mutatott az ágyra, én pedig helyeslően bólintottam. Miután leültünk, egyikőnk se szólt semmit.
-Nézd Vilu.. Ami szombaton történt. Én.. Ahhj,. Mondhatnám, hogy a pia miatt tettem amit tettem de ez nem így van.-Nézett rám, nekem pedig muszáj volt védekeznem.
-Én viszont igenis a pia miatt mondtam, amit mondtam Liam. Túl sokat ittam és így jött ki. Sajnálom, ha neked máshogy jött le!-Hazudtam, neki pedig elsötétedett a tekintete. Ajjaj.
-Violet. Ne nézz hülyének mert azt kibaszottul gyűlölöm. Nekem ne add be hogy a pia miatt gerjedtél rám annyira. Látom rajtad ahogy rám nézel. Tudom, hogy egyfolytában fantáziálgatsz rólam. A szemeddel vetkőztetsz. Ma is láttam.-Suttogott aztán... Hirtelen fölém mászott én pedig automatikusan hátra dőltem az ágyon.
-Ha tényleg csak a pia miatt voltál velem olyan, akkor most ezt nem fogod élvezni.-Suttogta a fülembe, majd ajkai fülemtől egészen, a kulcscsontomig vándorútra tértek. Ahogy szívni kezdte a nyakamat, azonnal ívbe feszült a hátam. Éreztem, ahogy bele mosolyog a bőrömbe. Míg egyik kezével tartotta magát, addig a másikkal combomat simogatta, a bugyim pedig azonnal kezdett nedvessé válni. Miután nyakamat békén hagyta azonnal csókolni kezdett. Nyelve erőszakosan bejutott a számba, majd enyém körül forogni kezdett. 
Keze, combomról mellemig felsiklott majd amikor oda ért lágyan megmarkolta, én pedig felnyögtem. 
-Látod baby.. Nem kell ide alkohol, hogy rám gerjedj.-Mosolygott, de én már felfogni nem tudtam, hogy mit mond. Ajkai újra megtalálta az enyémeket, keze viszont mellemről, pontosan két combom közé siklott. Ujjaival, bugyimon keresztül kezdett ingerelni. Finoman simogatta csiklómat. Aztán amikor már jól benedvesedtem Liam félre tolva a bugyimat rögtön két ujját nyomta föl, én pedig hatalmasat nyögtem. Finom lassúsággal kezdett pumpálni. Sosem éreztem még ilyet. Vagyis sose volt ilyen fantasztikus élményben részem. Ahogy csókolt, ahogy érintett. Számomra pedig világossá vált az hogy iszonyatosan vonzódok ehhez a sráchoz. 
A merészségével a vadságával, a mindenével együtt. Gyorsított a tempón nekem pedig görcsbe rándult a gyomrom. Nyögdécseltem. Neki pedig ez nagyon tetszett. Combomnál éreztem, merevedő férfiasságát. Ez pedig még jobban fokozta a vágyat a testemben. Aztán amikor újra nyakamat kezdte kínozni a testem nem bírta tovább. Az orgazmus robbant, én pedig egy hatalmas sikítással Liam ujjai köré élveztem. Mellkasom szaporán emelkedett és süllyedt. Liam kihúzta belőlem ujjait aztán mellém feküdt, kezét még mindig alhasamon tartva.
-Tehát? Még mindig kell ide az a pia?-Nézett rám, én pedig nevetve megráztam a fejem.
-Nem Liam..-
-Na látod..-Adott puszit a homlokomra. Aztán hallottuk ahogy a bejárati ajtó hirtelen kinyílik majd a nagyban nevetgélő Cat és Niall belépnek rajta.
-Szia Vilu!-Üvöltötte Cat, Liam pedig lesápadva felém fordult.
-Picsába.-

Hello Drágák! Itt a 4.-ik rész Augusztus 1. alkalmából! Jó olvasást!

Egész héten nagyjából semmi érdekes nem történt.. Elteltek az órák, Harryvel egyre többet beszélek, a fiúk pedig egyre jobban közelítenek az én kis csapatom felé. Niall és Cat pl. már együtt oldják meg a padon alvást. Zayn és Becca kezdenek egyre többet beszélni, Louis és Cher pedig együtt küldenek el mindenkit a picsába. Harry persze nem mer Kate felé közeledni. Ami igazából nem is értek.

Harryt nem úgy ismerem, hogy bármelyik lánnyal baj lenne a hódítás terén. Na mindegy. Úgy, hogy hamar elment a hét. Azaz ott tartunk, hogy péntek, és Harry bulija. A gyomrom is görcsbe rándult a gondolatra.

Délután, átjöttek a lányok, hogy valami elviselhető göncöt magamra aggasszanak, de az én ruháim között nem volt olyan, ami jó lett volna egy komolyabb buliba.

Aztán Cat, egy gyors mozdulattal hozzám vágott egy dobozt, miután vissza jött a szobájábol. 

-Ezt vedd fel!-Nézett rám, én pedig felnyitottam a dobozt. A lélegzetem is elállt. Egy pántos ruha, ami derékban szűk, de onnantól lefele egy szoknyát képez. Az egész ruhát csak egy fehér "Little black dress" szöveg tarkította.

-De hát ezt most miért?-Értetlenkedtem, mire Cat mosolyogva megölelt.

-Én úgy sem hordtam volna, neked pedig pont a stílusod. Na itt van a többi hozzá való, menj öltözz át!

Én pedig már tettem is amit mond. A ruhához egy platformos magassarkút vettem fel, aminek az elején egy kicsi arany lánc díszelgett. Kiegészítőnek, egy több soros arany nyakláncot vettem fel, a csuklómra pedig egy arany karkötőt. Amikor beléptem a lányokhoz, nem láttam mást csak döbbent arcokat. és leesett állakat.

-Ennyire borzalmas?-Néztem végig magamon.

-Bolond vagy? Fantasztikus!-Hüledezett Cher.

-Te Vilu.. Esküszöm, ha nem lennék lány, most azonnal megfektetnélek.-Mondta Kate mire mindannyian felröhögtünk.

-Majd megteszi más!-Vigyorgott Cat, én pedig értetlen fejjel meredtem rá.

-Liamről beszélek! Nevetett én pedig szívem szerint megfojtottam volna.

-Úgyanmááár!-Nyafogtam, a lányok pedig majd elszédültek a nevetéstől. 

-Na gyere megcsináljuk a sminked, és hajad aztán menjünk mert el fogunk késni.-Lökött a fürdőbe Becka. 

Hát, a végeredmény valami eszméletlen lett. A sminkem füstös árnyalatú volt, ami kiemelte barna szemeimet. A hajamat kivasalták, így az majdnem a fenekemig ért. Nem is emlékszem mikor voltam utoljára ennyire kicicomázva.

-Na lépjünk emberek!-Csapta össze a tenyerét Cher, mi pedig azonnal engedelmeskedtünk.

Egyébként a csajok is feketében voltak, így az összhang is megvolt. Útközben meg is kértünk egy járókelőt, hogy csináljon rólunk egy képet.

...

Ahogy oda értünk Harryhez, nem hittünk a szemünknek. A zene tombolt, az emberek az erkélytől kezdve az udvarig mindenhol táncoltak. Volt még olyan is aki a tetőn. Beléptünk a házba és csak álltunk, és néztünk.

A levegő, a cigi és az alkohol jellegzetes szagától volt be szennyezve. De én imádom. A régi énemet hozták vissza. Én pedig nem fértem a bőrömbe. Mintha újra olyan szabad lennék mint ezelőtt 2 éve. A vérem újra forrni kezdett én pedig nem bírtam. Azonnal karon ragadtam Cat-et és a bárpulthoz vezettem. Egyébként a ház gyönyörű volt. Az egész, márványban pompázott. Hatalmas boltíves ablakok, selyem függönyökkel tarkítva.

Minden bézs színben pompázott. A hátsó kert hatalmas volt, a közepén egy jó nagy medencével. Ahogy oda értünk a bár pulthoz szembe találkoztunk Niallel, Cat pedig rögtön igazgatni kezdte a ruháját, mire bátorításként megszorítottam a karját.

-Ohh Helló csajok! Jól néztek ki! Mit isztok?-Kérdezte mialatt jól végig mérte Cat-et.

-Én egy tequilat-Mosolyogtam.-Cat?-

-Én is kérek egyet.-Kacsintott, mire Niall kacéran elmosolyodott. Ki kaptuk a piákat én  pedig a sajátomat koccintás nélkül azonnal legurítottam. Élveztem ahogy az alkohol lecsúszik a torkomon ezzel még jobban felpezsdítve. Aztán kértem a következőt. És megint. Élveztem ahogy nem gátol benne semmi. Élveztem, hogy újra vad lehetek. Merész. Mikor össze futottunk a srácokkal én már kellőképp jó hangulatban voltam.

-Na mi az Vilu? Hova tűnt a jó kislány?-Vigyorgott Zayn, ezért én is úgy tettem.

-Nem tudom, de nem hiányzik!-Vontam vállat, amit a srácok hangos röhögéssel díjaztak.

-Menjünk máár táncolni!- Emelte föl a whiskey-s üveget Katy. Nos, igen ő már tényleg ki volt.. De így még imádni valóbb.

-Menjünk!-Fogta meg a kezem Liam, aztán maga után behúzott a tömegbe. A fények cikáztak, a zene a fülemben dübörgött.

Liam a hátam mögé állt majd a kezét a derekamra tette és úgy diktálta a zene ütemét. Fenekemet neki nyomtam ágyékának majd úgy kezdtem vonaglani. Jó páran engem figyeltek de nem érdekelt. Újra jól éreztem magam én pedig nem bírtam leállni. Magával ragadott a piszkosul érdekes sötétség. A sötétség ami tele van energiával, perverzióval, és efféle csodálatos drogokkal.

Liam a táncunk alatt is többször végig simított az egész testemen, nekem pedig fura érzések tüntek fel. Minden egyes érintésére, a méhemben lévő összes izom össze húzódott. Én pedig már ismertem ezt az érzést.. Ez csak annyit jelent, hogy iszonyatosan kívántam. Végig akartam karmolni, jól kidolgozott,kitetovált hátán. Érezni akartam a teste összes porcikáját. Ahogy ezeken elgondolkodtam, észre sem vettem, hogy kisodródtunk a tömegből, így a fal mellett kötöttünk ki.

-Liam!-Lihegtem a vágytól kimerülve.

-Mond-Szorított jobban a falhoz.

-Akarlak.-Néztem a szemébe, ő pedig kacér mosolyával válaszolt. 

Arca már csak centikre volt az én arcomtól. Kínzó lassúsággal tapasztotta ajkait az én ajkaimra. Én pedig már többet akartam. Kezem végig vándorolt a hasán, majd gondolkodás nélkül rámarkoltam férfiasságára.

-Ohh baby-Suttogta ajkaimba. A következő pillanatban, már nem csak játszadozott. Vad csókolózásba kezdett. Én pedig élveztem minden egyes cselekedetét.Piszkosul. Számról nyakamra tért át. Csókolgatta, harapdálta, szívta. Ha nem tart szorosan karjaival, tutira össze esek.. Ő sem unatkozott. Míg az egyik kezemmel haját húzkodtam, addig a másikkal kockás hasát simogattam. Miután megunta az egyszerű smárolgatást, egyik keze végig siklott fedetlen combomon. Aztán pedig.. 

Először, bugyin keresztül kezdett izgatni. Végig simított a csiklómon, én pedig majd meghaltam. Nyögdécseltem, sokkal szaporábban vettem a levegőt. Egyáltalán nem zavart, hogy körülöttünk táncoltak az emberek. Amúgy is sötét volt, a zene pedig baszott hangos. És emellett mindenki csatak részeg volt. Tehát nem nagyon érdekelt senkit az, hogy ki mit csinál.

Amikor érezte azt, hogy eléggé be vagyok nedvesedve, hirtelen magamban éreztem két újját mire megremegtem. Egyenletes tempóban pumpálni kezdett. 

-Olyan forró vagy baby.. És nedves.. Annyira bejössz.-Csókolgatott újra.

-Hé Liam!-Jött oda Harry mire hirtelen szétugrottunk.-Ja..Uppsz.. Rosszkor zavarok?

-Nem, nem mondjad csak!-Köszörűlte meg a torkát Liam.

-Kint ülünk a medence mellett a csajokkal. Kate behányt, Niall és Cat teljesen egymásra vannak cuppanva, Becka és Zayn cigizgetnek és lelkiznek.-Mosolygott.

Jézusom!  csajok! Teljesen megfeledkeztem róluk! Ajjh de hülye vagyok. Lódultam kifele, egy két embert fellökve de egy bocs után már ott is hagytam őket. Ahogy kiértem megkönnyebbültem. Hűha. Niall és Cat tényleg nem szarakodnak. Vadul csókolóztak miközben Cat, Niall ölében ült. Kate fal fehér volt a hányinger miatt, ezért is tartott maga előtt egy vödröt. Zayn és Becky a kert végében ültek valami télikert szerű valamiben.

-Káosz van.-Motyogta nevetve Harry.

-Annyira nem vészes.-Jött mögém Liam én pedig újra hevülni kezdtem.

-Nem ülünk le? Suttogta a fülembe, engem pedig automatikusan kirázott a hideg. Persze as válaszom igen volt, úgy hogy Liam ölében kötöttem ki. Hol máshol.. 

-Tényleg.. Hol vannak Louisék? Fordultam kérdőn Harryhez.

-Piát hoznak!-Biccentett a ház felé, miközben Kate-nek segített. Aztán Cher-ék és Zayn-ék is megérkeztek. Az egész éjszakát végig hülyültük, leszartuk, hogy rajtunk kívül vagy még 60-an vannak. Mi csak egymással voltunk elfoglalva. Tök sok mindent megtudtunk a srácokról, azt is, hogy akarnak alapítani egy zenekart, az összes cikis storyt elmesélték mi pedig visítottunk a lányokkal. Néha persze kicsit csöndben voltunk, pl. mikor a családjukról meséltek. Zayn szülei elváltak ezért megy otthon a cirkusz

Louis nincs jóba az anyjáékkal, így leginkább csak éjszakára jár haza, Niall nem is ismeri a szüleit ezért a hihetetlenül jó fej nagybátyjánál lakik, mondjuk neki ezáltal szerencséje van, Harryt pedig jezz szakos suliba akarják járatni, persze Harry utálja a jezzt és emiatt nem is beszél szinte a szüleivel, csak ha nagyon muszáj. De Liam.. Csak hallgatott, de egy szót nem szolt. Őt még mindig nem ismertem meg annyira amennyire kellene. A nagy depizést Zayn szakította meg. Mindannyian figyeltük én pedig nem hittem a szememnek.

Zayn rá gyújtott egy hatalmas füves cigire majd mosolyogva ránk nézett.

-Kértek?-

-Egyértelmű!-Előzött meg Niall. Zayn hatalmasat szippantott a cigiből, majd tovább adta Niallnek de gyorsan kikaptam Zayn kezéből és mintha egy kisgyerek lennék aki félti a cukorkáját egy hatalmasat szívtam én is. Aztán oda adtam Niallnek. A többiek döbbenten néztek én pedig élvezve a pillanatot, hátra dőltem Liam ölébe aki fölém hajolt így átfújtam neki a füstöt miközben megcsókolt. Hagytam, hogy bele csöppenjek Alice csodaországába.

 Minden sokkal színesebb volt. Játszottak a fények. különleges rajz film figurákat láttam magam előtt. Úgy

hiányzott ez az érzés. Minden sokkal jobb volt. Miután "elfogyasztottuk" a cigit, mindenféle hülyeségről kezdtünk beszélni. Én arról hogy Niall olyan mint Dumbo csak rózsaszínbe. Zayn azon vihogott, hogy elvileg Liam feje egy paradicsom. A csajok is röhögtek minden félén. Persze ők is szívtak a cigiből, de nem annyit mint mi. Baromi jó volt. Az alkohol keveredése a csodaszerrel maga volt a mennyország. Liammel sokszor kicsit túlzásba estünk smárolás terén, de persze a többiek "menjetek szobára!" kijelentéseitől mindig észhez tértünk. Még sose éreztem

magam ilyen jól mint most velük. Életemben ennyit nem röhögtem azóta, hogy Apa meghalt. De ők segítettek. És ezért örökké hálás leszek nekik. És innentől kezdve az agyam kikapcsolt és csak sötétség az egész.

...

A fejem baromira zúgott ahogy felébredtem. Hányingerem volt, és csillagokat láttam. Nem ismertem fel a helyet, aztán hamar rájöttem, hogy Harry szobájában vagyok. Egy hatalmas francia ágyban voltam, de sajnos nem egyedül. Liam alvó énje feküdt mellettem. Én pedig azt hittem elájulok.

-Basszus!-kiáltottam fel.

3. rész

Naa hoztam a 3.-ik részt! Kicsit rövid lett ne haragudjatok de így is sokáig húztam. Jó olvasást drágáim! Xx

-Nathan..-Köszörültem meg a torkomat.-Mit keresel itt?-

-Téged!-Kacsintott mire a gyomrom is fel fordult.

-Engem aztán ne keressél!-Csaptam volna rá az ajtót, de ő gyorsabb volt, így hamarabb be tudott jönni, engem félre lökve.

-Ne csináld már cica! Pedig úgy oda voltál értem!-Jött egyre közelebb.

-Igen, anno 2 évvel ezelőtt! Most már hánynom kell tőled!-Hátráltam, de nem haladtam túl sokat a konyha pult miatt. Zsák utcába kerültem.

-Nem tudom mit tettem! Világosíts fel kérlek! Nyomott a pulthoz, mire nem kaptam levegőt.

-Nathan! Ne csináld ezt! Össze törted a szívem, ráadásul olyat tettél ami megbocsájthatatlan.! Ezek után elvárod tőlem, hogy ha egyszer csak tetszésed szerint felbukkansz én a nyakadba ugrok?!-Meredtem rá dühösen, mire szemei lángoltak.

-Jajj ugyan már nem kell ekkora hisztit csapnod! Azt hittem szeretsz annyira, hogy nekem add azt amit akarok!-Ajkai a nyakamat kezdték kínozni. Nem tudtam mit csináljak. Féltem, és dühös voltam. Nagyon dühös. De Nathannek sokkal nagyobb ereje volt. Már csak az istenhez tudtam fohászkodni. Hirtelen sikítani kezdtem. Próbálta eltakarni a számat, de nem nagyon ment neki.

Mintha csak az úr meghallgatta volna kérésemet, a bejárati ajtó kicsapódott és a küszöbön nem más lépett át mint a tetovált Liam Payne.

-Viole...Te meg ki a faszom vagy?!-Indult meg Liam a féreg felé, aki még mindig a pulthoz nyomva tartott engem.

-Ezt kérdezhetném én is seggfej.-Fordult meg.

-Azonnal engedd el, különben szét roppantom a gerincedet! Már ha van olyanod.-Vonta meg a vállát mire Nathan meg indult felé. Liam kiegyenesedve várta, én pedig mintha homokból lennék a földre rogytam és zokogtam. Nem bírtam elviselni, hogy a fiú akit szerettem és a patkány aki összetörte a szívem most itt van. És megint engem akar.

-Nagyon keménynek hiszed magad, de igazából lófasz sem vagy..-Vigyorgott Nathan mire Liam elnevette magát.

-Jaj te. Te is az a tipikus, kinyalt seggű beképzelt köcsög vagy akinek kurva nagy a szája de igazából tök feleslegesen. Na, mondok én neked valamit. Takarodj innen vagy a földbe döngölöm azt a már eleve elcsúfított fejecskédet. Na szevasz!-Integetett, majd hirtelen Nathan háta mögé állt és egy mozdulattal kilökte az ajtón. Mire Nathan vissza fordult az ajtó már rég zárva volt.

Káromkodva szállt vissza a kocsijába, majd fék csikorgatva elhagyta a házunk területét. Én még mindig a földön voltam és remegve áztattam a könnyeimet. Féltem. Kimondottan.

-Hé..-Ült le mellém Liam.-Minden oké?-Kérdezte de nem válaszoltam.-Akarod, hogy haza menjek?-Kérdezett még egyszer, mire bele markoltam izmos karjába és könyörögve emeltem rá tekintetem.

-Ne! Maradj itt!

-Rendben!-Mosolyodott el halványan. Laza mozdulattal fölkapott karjába, majd lerakott a szobámba az ágyamra. Óvatosan leült mellém majd kérdően rám nézett.

-Hosszú..-Legyintettem.

-Van még időm!-Kacsintott.

-Annyi a lényeg, hogy bíztam benne, szerettem, ő mégis átvágott és megbántott.-Hajtottam le a fejemet, mire Liam sóhajtott.

-Figyelj.. Igaz, nem nagyon ismerjük egymást, de én mégis késztetést érzek arra hogy segítsek neked. Ezért én azt mondom,a nyakamat adom rá hogy ha ez az állat akárcsak a közeledbe próbál férkőzni megölöm. Nem viccelek.-Nézett rám komolyan, nekem pedig leesett az állam.

-Komolyan? 

-Komolyan.-Mosolyodott el.

-köszi Liam. Tényleg.-Néztem rá, mire tétova nélkül közel húzott magához és átölelt. Nem tudom mikor éreztem utoljára azt a biztonságot amit most érzek. Liam vállába fúrtam a fejem így érezhettem azt, hogy menyire de mennyire jó illata van. A tipikus férfi tusfürdő mellett valami különleges illat is volt.. Valami olyan, ami megkábított.

-Őh, sziasztok!-Jött egy hang az ajtóm felől mire Liammel szétugrottunk.

-Sziaa Cat!-Vörösödtem el.

-Szia, hugi! Szia Liam!-Vigyorgott, majd ott is hagyott minket.

-Hát, akkor szerintem megyek. Majd beszélünk! Itt a teló számom! Hívj ha bármi van, oké?-Nézett rám, én pedig bólintottam. 

-Kikísérlek. Mondtam, majd komótosan kisétáltam a bejárati ajtóig, Liam pedig követett. Amikor mind a ketten az ajtónál voltunk, utoljára átöleltük egymást.

-Még utoljára annyit, hogy valamiért nagyon megakarlak ismerni. Az okát még nem tudom, de majd kiderül.-Kacsintott majd sarkon fordult és elment. 

Én pedig még vagy 20 percig álltam az ajtóban értetlenül. A szavai kavarogtak a fejemben. "valamiért nagyon megakarlak ismerni". Hidd el Liam nem vagy egyedül.  

2. rész

Sziasztok! Végre hoztam a 2.-ik részt! Remélem tetszeni fog! ;)

Reggel a vekkerem monoton, idegesítő hangjára ébredtem. Semmi kedvem nem volt a mai naphoz a külön óra miatt. Egész éjjel ezen kattogott az agyam.

Liam Payne nálunk ma délután 4-kor. Még föl sem fogtam. Cat szerint nagy dobra verem az egészet és hogy nem kéne ennyire ráparáznom.

Igaza van tényleg, de akkor is hihetetlen számomra. Liam az a tipikus rossz fiú akiért minden csaj ölni tudna, akinek a helyességét tiltatni kéne. Én pedig csak úgy vagyok.

A lány akinek a tanuláshoz meg van a tehetsége, aki nem rosszalkodik. Illetve most már nem. És úgy nagyjából ennyi. Kedvetlenül botorkáltam oda a szekrényemhez, hogy valami felvállalható göncöt kerítsek magamra.

A választásom végül megállapodott egy fehér-fekete csíkos felsőn, egy magas derekú fekete rövid gatyánál és egy kötött kardigánnál. A hajamat hagytam hogy egyenesen a hátamra omoljon.. Mielőtt lementem volna a konyhába, hogy a szokásos reggeli kávémat elfogyasszam

előtte feldobtam a szokásos sminkemet, ami annyit takar hogy egy nagyon kicsi alapozó, vékony tusvonal, szempillaspirál. Amikor leértem a konyhába Cat üldögélt az asztalnál egy kávé és egy cigi kíséretében.

Még most is makulátlanul nézett ki. Haja hullámosan a vállán, szokásos smink, egy nirvana-s trikó, szaggatott farmer és egy bakancs.

-Szia Hugi! Csináltam neked is kávét. Ott van a pulton!-mutatott a megfelelő irányba. Gyorsan megízesítettem, majd csatlakoztam Cathez.

-Még mindig parázol?-Nézett rám mély zöld barna szemével.

-Hát.. Csak egy kicsit.-Füllentettem. Igazából majd szétvet az ideg.

-Ahha persze! Engem ne nézz hülyének!-Nevetett, mire elvörösödtem. Na igen pont Catnek akartam kamuzni aki amúgy bárkinél jobban ismer.

-Na jó igazából meg bolondulok.-Hajtottan le a fejemet az asztalra. Cat pedig újra nevetni kezdett mire érthetetlenül rá meredtem.

-Most mi az?-

-Jaaajj Vilu! A bolhából csinálsz elefántot! Tanulni jön, nem pedig azért, hogy teherbe ejtsen!-Csapott rá a vállamra.

-Igazad van!-Adtam meg magam mosolyogva.

-Na de gyorsan igyad meg a kávét aztán menjünk!-

-Máris!-Kortyoltam ki az utolsó cseppeket a bögrémből. Miután össze szedtük a holminkat elindultunk. 5 perc sem volt, hogy a sulihoz érjünk. Az udvaron már most is uralkodott a káosz. A diákok röhögtek, cigiztek, beszélgettek a Diri pedig ordibált.

-Daniel, azonnal szállj le a kerítésről most szóltam utoljára! Azzal, hogy szupermant játszol és össze töröd a csontjaidat a lányok szemében kicsivel sem leszel több fiam! Stephanie te meg húzd le a pólód! Ez itt nem az utca sarok ahol mutogatnod kell magadat!-Méregette a lányt

miközben az iskola huhogni kezdett. Na igen Stephanie. Ő róla elfelejtettem mesélni. Mikor még Becky nem volt ennyire közvetlen mint most, Steph megkeserítette az életét. Fellökte a folyosón, leöntötte kávéval stb. Aztán a csajokkal elhatároztuk egy nap hogy Steph kétszer olyan

erősen vissza kapja mindazt amit Rebeccával művelt. Nos, igen azóta gyűlöli a mi kis 5-ös csapatunkat. Viháncolva legörgette hatalmas méretű mellein a pólóját majd mintha mi sem történt volna tovább beszélgetett az őt körbe álló fiú csapattal. Na igen. Ő az a tipikus "lány" aki

az esze helyett a mellével hódit. Na nem mintha olyan sok lenne neki. Stephanie hosszú szőke hajú zöldes szemű lány volt. Karcsú de ugyanakkor a megfelelő helyeken gömbölyű. Tehát modell alkat. Mondjuk ezt ki is használta. Pletykákat hallottam arról hogy nyáron volt egy abortusza.

Őszinte leszek nem csodálkoztam. Stephanie az a lány aki egy éjszakánál többre felesleges. Ha bár nem hiszem, hogy ez bármennyire is érdekelte őt. Elmerengésemből Cher ébresztett fel.

-Hahó! Violet! Figyelsz rám?!-Nézett rám dühösen. Akkor esett le hogy már a csajok is rég megérkeztek.

-Jaj ne haragudj! Megismételnéd!-Néztem rá vigyorogva mire idegesen megigazította szemüvegét.

-Na tehát. Hallottál arról hogy a szöszikurva a te lovagodra hajt?

-A kimre?-Pislogtam nagyokat.

-Aj ne legyél már hülye! Liamről beszélek!-Suttogta a nevet.

-Miért lenne a lovagom?-Nevettem kínosan.

-Ez nem egyértelmű?-Szólt közbe Becka.

-Nem igazán!-Húztam el a számat mire nekem támadtak!

-Ugyanmár Vilu! Ne legyél már naiv! Egyértelmű hogy be jön neked! És az is, hogy te is neki! Itt a nagy lehetőség! Kezdj neki jeleket küldözgetni délután.

-Elemlámpával villogjak rá esetleg? Mert az semmiség lesz! Nevettem mire két oldalról szórakozottan meglöktek. A lendület elég nagyra sikeredett így hátra felé kezdtem tántorodni amikor hirtelen valami keménynek ütközött a hátam. Hirtelen megpördültem majd magam elé meredtem.

Liam volt az. Fehér rövid ujjú pólót viselt ami feszült kidolgozott felsőtestén, és ami eleget mutatott a karján éktelenkedő tetkó áradatnak. Fekete mély ülepű gatya volt rajta amit egy piros-fekete kockás inggel erősített csípőjére. Barna bakancsot vett föl öltözékéhez. Azt hittem elolvadok.

Földbe gyökerezett lábaim miatt azt se tudtam mit csináljak, Aztán ő törte meg a pillanatot.

-Őőő szia Vilu! Minden ok?-Mosolygott. Látszott hogy szórakozik rajtam.

-Jah igen szia!- Egyenesedtem ki.

-Akkor jó! Figyelj, tehát ha 4-re át pattanok az jó neked?-Rágózott miközben a tekintetét le sem vette rólam.

-Iigen, pattanj be nyugodtan, vagyis hogy igen jó ha akkor jössz!-Javítottam ki magam miközben hátráltam a lányok felé. Anyám asszony katonája így beégni?!

-Na mi volt?- Kíváncsiskodott Cat mire a lányok is helyeslően bólogatni kezdtek.

-Hát.. Beégtem rendesen.-Hajtottam le a fejem.

-Miért mit mondtál?-Kérdezte Char.

-A lényeg az, hogy megkérdezte, hogy jó e ha 4 re át pattan. Erre én hirtelen azt válaszoltam, hogy pattanjon be nyugodtan.-Mire a történet végére értem már fogtam a fejem. A lányok egy darabig hallgattak aztán egyszerre visítani kezdtek. Azt kívántam bárcsak elnyelne a föld.

-Nem csalódtunk benned Violet!-Törölgette a szemét Kate. A lányoknak be aranyoztam az egész napjukat, bár én cseppet sem nevettem ezen az egészen. Amikor be értünk a terembe mindenki ment a helyére. Csak 5 pad volt üres. Még pedig Liam, Harry, Niall, Zayn és Louis helye. Miért nem csodálkozok ezen?

Aztán egyszerre betoppantak szokásos módjukon. Röhögtek, hülyültek elvoltak. Leültek a helyükre majd unottan várták a tanárt, hogy elkezdődjön az óra. A kémia tanár helyett Mr.Handricks lépett be a terembe amin meglepődtünk de örültünk is neki.

-Jó reggelt gyerekek! Sajnos Mrs.Morgan nem tud jönni a héten tüdőgyulladás miatt, úgy hogy én vagyok egész héten a helyettesítő!-Mosolygott mire az egész osztály éljenezni kezdett. Az óra felénél amikor Mr.Handricks éppen a protonokról és a neutronokról ecsetelt ismétlés képpen, Harry

nem zavartatva magát hátrafordult. Ahogy rám mosolygott azzal a huncut kölyök mosolyával, minden bánatom elszállt.

-Te figyelj Vilu. Pénteken lesz egy buli nálam. Nincs kedved eljönni?

-Nem is tudom.-Gondolkodtam el.-Ha jöhetnek a többiek(mutogattam a csajokra)akkor okés!-Mosolyogtam mire bólogatni kezdett mint egy kiskutya.

-Természetes, hogy ők is jönnek! Ha esetleg Kate nem-et mond győzd meg, hogy eljöjjön rendben?-Nézett rám elpirulva. A fura kérésen kicsit megdöbbentem. Azt hittem hogy Harryt nem nagyon foglalkoztatja az én kis csapatom, de úgy látszik mégis.

-Ki nem hagyná!-Borzoltam össze göndör fürtjeit mire vigyorogva vissza fordúlt. Nos, be kell vallanom magamnak hogy a srácok közül eddig Harry az akit már a barátomnak mondhatok. Számomra a kérésével azt mutatta meg nekem hogy bízik bennem, ami melegséggel töltött el. A nap hátra levő részében a bulin és a délutánon gondolkoztam.

A bulin azért mert eddig nem nagyon hívtak minket sehova a délutánon pedig csak a szokásos csajos hülyeségek miatt. Milyen ruhát vegyek fel, hogy álljon a hajam milyen sminkem legyen stb,stb,stb. Sajnos a nap hamar el telt az év eleji laza órák miatt így azon kaptam magam hirtelenjében, hogy haza fele tartok. Cat külön órán volt, úgy hogy

egy darabig egyedül leszek otthon. Amikor haza értem gyorsan ebédeltem egy keveset, majd lazítottam egy fél órát aztán indultam tanulni. Nem, nem magam miatt hanem a drága fiúcska miatt aki baszott tanulni az elmúlt 3 évben, úgy hogy most helyette tanultam kivételesen, hogy azért legyen mit a fejébe tuszkolnom. Amikor fölpillantottam az íróasztalom feletti kis fali órára elakadt a

lélegzetem. Az óra háromnegyed négy-et mutatott én pedig sehogy se álltam. Gyorsan fölkaptam magamra egy lenge nyári ruhát, a hajamat felkötöttem copfba majd áterősítettem a sminkemet, plusz szájfényt is felkentem, hogy kicsit dúsabbnak tűnjön tőle az ajkam. Gyorsan össze pakoltam a szobámba, hogy azért még se kelljen egy csatatér közepére besétálnia. Aztán amikor a konyhába tartottam csöngettek. A szívem vadúl dobogni kezdett, bár nem értem miért, a gyomrom pedig liftezni kezdett. Az ajtó elött kicsit össze kaptam magam aztán kinyitottam.

-Szia Vilu!-Mosolygott féloldalasan én pedig azt hittem össze esek ijedtemben.

Stephanie Hilton

1. rész

Éés itt az 1.rész! Remélem jó lett! Jó olvasást! ;)

Elégedetlenül állok a tükröm előtt. Ma van az első tanítási nap, igaz csak 4 osztályfőnöki lesz megtartva, de már most szanaszét vagyok esve. a hajamat ugyan begöndörítettem de 

már most úgy áll mint egy szénaboglya. Bezzeg Cat.. Ő most is úgy fest akár egy model. Hosszú szőke haja hullámokban omlik vállára. Fehér trikót és fekete csőfarmert vett fel tökéletes alakjához.

De bezzeg én. Fehér blúzt vettem fel egy szűk, combközépig érő fekete szoknyával a szerintem amúgy is vastag lábaimra. Na nem mintha bárkinek is tetszeni szeretnék. 

Fel dobtam magamra egy laza sminket, plusz felvettem az ünneplő cipőmet meg a dzsekimet. ÉÉs indulásra kész!

-Kész vagy már?-Kopogtam be Cat szobájának ajtaján.

-Persze, mehetünk!-Lépett ki gyönyörű nővérem.

-Haaj, szuper!-Fújtam ki magamból a már kissé sok ideig benntartott levegőt.

-Ne parázz!-Mosolygott Cat.-Jobb lesz ez az év! Higyj nekem!

-Hát..Remélem.-Mosolyogtam rá.

-Na go!-

Aztán lazán elindultunk, mivel a suli tőlünk kb. 3 saroknyira volt. Az elő udvaron már gyülekeztek a diákok. Mindenki ment a már megszokott csapatához. Mások már hangosan röhögcséltek, valakik sztorizgattak a nyarukról,

hogy így meg úgy ki bulizták magukat stb. Aztán ott voltak a pletykafészkek aliasz szarkeverők, hogy úgy mondjam. Na meg a balhés 5-ös. Akikkel már 7:25-kor üvöltözik a Diri. Valójában Mrs.Peterson kedves nő, ill. nekem nincs vele bajom,

na igen viszont ez az 5 gyerek pokollá teszik az életét szegénynek. Most éppen az udvaron lévő összes hangos bemondókat szerelték le, miszerint szünetekbe hagyjanak minket békén a picsába. Hát, az ő dolguk. Liam természetesen megint hozta a

formáját, mert amikor az Igazgató őt kezdte el korholni röhögni kezdett mire szinte az egész iskola. És akkor Mrs.Peterson még hangosabban kezdett üvölteni. Amilyen kedves hölgy olyan nagy hangú. Na mindegy. Vissza térve mi is csatlakoztunk a már megszokott bandánkhoz.

Ott volt Kate,Cheryl,Becky. Cheryl valakivel éppen vitatkozott a telefonon miközben néha-néha igazított egyet vastagkeretes szemüvegén. Kate cigizett, 

Becky pedig selfiezett és posztolt instára az "ó ne megint suli" címszóval, megfűszerezve a sok emojival. Tehát ilyenek vagyunk.

-Ahhj lányok! Harry ma is olyan jól néz ki!-Ábrándozott Kate.

-Hát Zayn se átlag!-Csatlakozott Becky.

-Csajok! Mind az 5 kicseszettül dögös.-Csapta össze tenyerét Cher, mivel közben ő is letette a telefont.

-Fantasztikus, nem indulnánk végre befele?-Toporogtam mellettük kissé idegesen. Úgy csorgatták a nyálukat mint egy leopárd amikor prédát les a szavannán.

-Jó menjünk!-Adták meg magukat. 

Mi is megindultunk a nagy tömeggel befelé a suli ajtaján be az aulába. Meg vártuk míg az Igazgatónő elmondja a már unalmas habi szöveget, hogy reméli megjött már az eszünk

és hogy ebben az évben mind a 300 diák példás tanulóvá válik. Hát ebbe ne reménykedjen. Miután Mrs.Peterson kibeszélte magát elküldött mindenkit a saját termébe,azzal a címszóval hogy lökdösődés mentesen. Na ez az a dolog

ami nálunk nem sikerül. Mire beértünk a termünkbe tele voltunk lila, kék foltokkal mert ilyenkor hirtelen mindenkiből vadállat lesz és itt is az nyer aki legelsőnek be ér a termébe. Tehát könyököléstől kezdve minden volt.

Gyorsan elfoglaltam a szokásos helyemet az ablak felőli padsor 2.-ik padjában. A mellettem lévő helyet Kate foglalta el. Mögém Cher ült mellé pedig Becky. Cat szokásos módon leghátul foglalt helyet ahol a legjobban tud aludni.

Aztán itt következett be az izgalom. Mivel mind az 5 fiú sikeresen meg bukott a tavalyi év végén és a pótvizsgán se remekeltek, mitöbb be se mentek rá, emiatt évet kell ismételniük. Ezért most hozzánk fognak. Nagyszerű.

Igaz, még bent se voltak de már mindenki erről beszélt, hogy milyen vicces évnek nézünk elébe. Hmm de még milyen viccesnek.Aztán csodák csodájára betoppantak. Elém Harry került mellé Liam, Liam mellé pedig Louis. Zayn Becky mellett foglalt helyet,

Niall pedig hátul Cat mellett szintén az alvás miatt. Még csak 10 másodperce hogy bent vannak de már most hangosabb az osztályunk mint maga az egész iskola.

-Hallod.-Fordúlt hátra Harry.

-Mondjad.-Figyeltem rá.

-Kérhetek egy tollat?-

-Persze!-Nyújtottam át neki az egyik kéket.

-Köszi.- Mosolygott rám, de előre fordulni még nem akart.

-Szeretnél még valamit?-Kérdeztem felvont szemöldökkel mert egy picit idegesített hogy folyton bámul.

-Jah öhm ahha egy lapot is kérhetnék?-Csillogtak smaragd zöld szemei.

-Tessék.-Adtam át neki egy csíkos lapot.-Mond csak. Hoztál magaddal egyáltalán valamit?-Mosolyodtam el.

-Öhm nem igazán!-Nevetett, mialatt beletúrt göndör fürtjeibe.

-Mindegy, igazából ha kell valami csak szólj!-Mosolyogtam, mire ő is vissza mosolygott. Egész jó fej. Nem olyan mint aminek elképzeltem. Persze nem vagyok előítéletes de, azért velük kapcsolatban sok mindent elhiszek.

Már csak pár perc volt a csöngőig de ez a fiukat nem nagyon zavarta. Hangoskodtak, dobálóztak, elvoltak rendesen. Aztán belépett az új ofő. Mr.Handricks. A rajz tanár. Azt mondják, hogy az egyik legjobb fej tanár a suliban. Én hiszek az embereknek de olyan tanár nincs akit

ne lehessen üvöltözésig felbosszantani.Na mindegy. 

-Gyerekek! Egy kis csöndet szeretnék!-Tapsolt kettőt mire a társaság lehalkult.-Nos, mivel én vagyok az új osztályfőnök ezért most tartunk egy névsor olvasást, hogy nagyjából a neveket tudjam archoz kötni.-Mosolygott ránk.-Tehát akkor, lássuk csak. Rebecca Smith?

-Itt vagyok! 

-Rendben, Cheryl Blake?-

-Jelen.

-Cathrine Merilliat?-

-Reggelt!-Nézett föl álmosan.

-Önnek is! Kate Parker?

-Vagyok!-Szólt halkan miközben a pad alatt egy izgalmas könyvet olvasott.

-Szuper. Akkor jöjjenek a fiúk.

-Mi itt vagyunk tanár bácsi!- Lóbálta a kezét előttem Harry.

-Igen, látom ennyire nem vagyok öreg!- Mosolygott, mire az osztály felröhögött.

-Elnézést, de Violetet ki tetszett hagyni!- Szólt Liam, miközben rám nézett.

-Oh köszönöm, tehát akkor ő is itt van. Pipa.-Na tehát, Harry Styles? Nézett körbe rajtunk.

-Mondtam már hogy itt vagyok!. Óbégatta Harry.

-Ááh a göndörke! Oké téged könnyű lesz megjegyezni!- Kacsintott.

-Niall Horan?-Nézett fel a naplóbol, de csak néma csönd volt.-Niall Horan?-Kérdezte hangosabban, mire Niall rémülten nézett fel.

-Mit csináltam?-

-Semmit, csak névsor olvasást tartok, de látom itt vagy úgy hogy aludj nyugodtan! Legyintett az Ofő megint mosolyogva mire újra röhögtünk.

-Zayn Malik?-

-Hali!-Legyintett miközben székével megállás nélkül hintázott.

-Hali neked is, de meg kérhetnélek, hogy a hintázást befejezed mert nem szeretném ha baleset lenne belölle.. Kár lenne a pofikádért!-

-Jajj persze! Elnézést!-

-Köszönöm. Louis Tomlinson?

-Ehhe! Vigyorgott.-

-Liam Payne?

-Itt.-Nyögte be unottan.

-Áhh aki szólt a hölgyemény miatt. Téged is megjegyeztelek!Naa! Ezzel meg is volnánk. Köszönöm gyerekek. Nagyjábol tudtalak titeket azonosítani. Az egész évre vonatkozóan, csak annyit szeretnék mondani, hogy ez az év a maga módján kemény lesz, bár tudom minden év elején ez a rizsa,

na mindegy azért most is elmondom. Kérlek titeket, hogy az órákra készüljetek normálisan. Legalább a 2-est érjétek el és akkor mindenkit békén hagyok ígérem. Na tessék, ki is csöngettek. Hát akkor menjetek szünetre 15 perc múlva folytatjuk!-

Azzal nagy lendülettel ki is ment a teremből. Az egész nap olyan hamar le telt hogy észre se vettem. Miután az utolsó ofőiről is kicsöngettek mindenki futó lépésben hagyta el a termet aztán amikor elhaladtam Mr.Handricks mellett megállított.

-Elnézést kisasszony, nem rabolnám az idejét, mindössze egy kérdésem lenne. Miután áttekintettem az osztály tagjainak eddigi tanulmányi átlagát, meg kell jegyeznem, hogy ön kivételes eredményeket ért el. Ezért szeretném önt arra meg kérni, mivel Liam átlaga nem éppen a legmegfelelőbb tekintve

arra ha esetleg tovább tanulna, hogy a kedvemért foglalkozzon a fiúval délutánonként! Az időpontokat majd önök intézik, az a maguk dolga. Csak erre a kis szívességre hagy kérjem meg önt!-Nézett rám az Ofő kerek szemekkel mire hirtelen rá vágtam az igent.

-Óh nagyszerű! Akkor akár holnaptól kezdhetnék is! Köszönöm Ms.Turner! Szép napot!-Azzal ő is elhagyta a tantermet. Csak álltam meredten. Te jó ég mibe mentem bele. De hát most már nem fogom vissza mondani. Idegbetegen ki mentem a szekrényemhez, hogy bepakoljam a tankönyveimet. Mikor már az utolsó

könyvemet tettem be a szekrényembe idegesen becsaptam az ajtaját. Hiba volt. Ott állt mögötte Liam neki támaszkodva. A szívem majd kiugrott a helyéről. Ilyedtemben ugrottam egyet.

-Ah Liam! Hogy kerűlsz ide? A szívbajt hoztad rám!-Meredtem rá idegesen.

-Bocs én csak beszélni akartam veled! Neked mondta az ofő ezt a tanulópáros faszságot?-Rágózott feszülten.

-Igen, miért?-Húztam ki magam.

-Hát, igazából nekem oké ha neked is!- Húzta félmosolyra a száját mire a szívem dobbant egyet. ÓÓ jajj..

-Nekem is..oké. Akkor holnap délután nálam olyan 4 óra fele? 

-Az fasza! Akkor holnap! Pusza!-Kacsintott majd sebesen elrohant a folyosón. Ilyen könnyen bele ment? Azt hittem hezitálni fog..Forgott az agyam ezerrel miközben haza felé sétáltam. Mikor haza értem azonnal mentem a szobámba elmélkedni. Csak is a holnapra tudtam koncentrálni semmi másra. De hát ezen

kár aggódni. Lesz ami lesz.

Na sziasztok! Ez lenne az új blogom ami részben a One Direction tagjairól is szólni fog de leginkább egy lányról és a nem szokványos kinézetű Liamről! tehát részben ez egy 1D ff. :) Remélem sokan fogjátok olvasni és remélem elnyeri a tetszéseteket! Jó olvasást!

Prológus:

Sziasztok! Violet Turner vagyok! 18 éves. Londonban élek már születésem óta. Hogy a szüleimmel mi van? Nos anyámról nem tudok semmit lassan 10 éve. Apám pedig 3 éve, hogy meghalt egy motor balesetben.Van egy féltestvérem akit nagyon szeretek. Vele élek. Még apám kérésére beiratkoztam a testvéremmel egy elit gimibe ám a körülmények kicsit másak, mint ahogy ő azt elképzelte.

Az oktatási rendszer még elmegy, de a rend betartása vagy a diákok fegyelmezése kész katasztrófa. Egész nap megy a verekedés. Vagy a drogozás a tanári wc-ben. Szóval nincs olyan nap, hogy unatkozna a társaság.

Én mindig is elkerültem az ilyesfajta bandákat de ahogy 10.-kes lettem ez valahogy megváltozott. Ki próbáltam mindent amit csak a kezembe adtak, konkrétan szartam a nagy világra és úgy konkrétan mindenkire aki körülöttem volt. A testvéremre és a barátaimra.

Még apámra is. Tehát miután bekövetkezett a baleset azután döntöttem úgy, hogy nekem ennyi elég volt. Be akartam bizonyítani apámnak, azt hogy igenis képes vagyok arra, hogy jó emberként folytassam az iskolát. Tehát most fogom elkezdeni a 11.-ket.

Szerencsémre a testvérem és a barátnőim még itt vannak nekem. Mindig mellettem vannak. Bárhol, bármikor.